A szépséges Márianosztra

A Szobi járásban található település a Börzsöny délnyugati részén fekszik. Nevének eredetét illetően több megközelítés is van. Egyesek szerint a szláv Nostre személynévből származik, míg mások úgy vélik a latin in nostre kifejezésből ered. A Mária előnevet 1759-ben az itteni kolostor templomában elhelyezett, Fekete Mária-kegykép után kaphatta. A kép eredeti változata Czestochowa-ban található. A település mai nevének jelentése latin–olasz nyelven: a Mi Máriánk.

A település története

A Márianosztra (Nosztra) nevet először V. István okleve említette a XIII. század derekán. Egy évszázaddal később Nagy Lajos oklevelében tűnik fel ismét a település neve. A szövege szerint a király Börzsönyben kolostor és konvent létesítése számára területet, építőanyagot adott „in nostre” (a sajátjából).

A királyi adományból meg is épült a kolostor, mellé pedig a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére kegytemplom is épült. A kolostor 1786-ig az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendhez, a pálosokhoz tartozott. A környék Nagy Lajos király kedvenc vadászterülete volt, de Mátyás király is többször megfordult itt.

A török időkben, egy portyázó török sereg pusztításai miatt a település elnéptelenedett, majd szlovák, magyar és német nemzetiségű lakossággal népesült be újra. Márianosztra a XX. század derekán, a megyerendezéskor csatolták Pest megyéhez.

 

Magyarok Nagyasszonya Bazilika 

Nem csak a bazilika, de a település története is szorosan összefonódik a pálos rend helyi munkásságával. A nosztrai pálos kolostort I. Lajos király alapította 1352-ben. Ekkor épült a Magyarok Nagyasszonya névre keresztelt templom is.

1544 után, a török hódítások miatt a kolostor és környéke hanyatlásnak indult. A templom is átépítésre szorult, erre 1719 és 1738 között került sor, ekkor épült fel a mai barokk templom, amelyben mindössze a gótikus szentélyt maradt az előző épületből. A templom felszentelésekor került a Fekete Madonna másolata a templomba, amelyet előtte hozzáérintettek az eredeti műhöz, hogy átvegye annak kegyeleti erejét.

A pálos rendet 1786-ban feloszlatták és elvették minden tulajdonukat, a templom pedig csak évszázadok után, 1989-ben került vissza a rend tulajdonába. Külön érdekessége a templomnak, hogy a köré épült egykori pálos kolostor épületeit ma fegyházként hasznosítják.

forrás: termeszetjaro.hu

 

A Kálvária 

A Kálvária története a XVIII. századig nyúlik vissza. Ekkor jelölte ki a helyi egyházi elöljáró a három kereszt és a kápolna helyét a dombtetőn. Akkoriban még fából ácsolt kereszteket és a háromszög alapú, képekkel ellátott stációházacskákat állítottak, a keresztút mellé pedig hársfasort telepítettek. A kálvária zarándokhellyé vált, ezért 1771-ben mészkőből faragott keresztekre cserélték le a fakereszteket. Felépítették a Szent Sír sziklakápolnát, majd a ma is látható nagyszerű barokk szoborcsoportot állították fel 1773-ban. A hegytetőn álló kápolna 1777-ben készült el.

forrás: kirandulastippek.hu

rsfasor a kálváriadombon 

Márianosztrán a kálváriadomb felé haladva, két oldalt, több mint 250 éves hársfák köszöntik az idelátogatókat, helyieket, zarándokokat, kirándulókat. A fákat feltehetően pálos szerzetesek ültethették a kápolna felszentelés körüli években, a XVIII. század második felében. A település legidősebb lakosai azt mondják, hogy ezek a fák már gyermekkorukban is ekkorák voltak. Az ültetők minden bizonnyal jól ismerhették a fa tulajdonságait, hiszen a hársak megfelelő távolságban vannak elültetve nem akadályozzák egymást a növekedésben. Az egyik lombkoronás különösen kitűnik a társai közül. Törzsét, jóformán csak a kérge tartja. Lyukas fának nevezik a helyiek. Nem tudni, mitől vált ilyenné. Valószínű, hogy korával összefüggő a fa belsejének elhalása. Mégis szép. Hihetetlen életerő lakozik e fában.

forrás: pestmegye.hu