Budajenő nevezetességei

A Budakeszi járásban fekvő község négy településsel határos. Kelet felől Telki, dél felől Tök, nyugat felől Perbál, északról pedig Nagykovácsi található a szomszédságában. Budajenőn több olyan épület is található, ami bekerült a Megyei Értéktárba. Ilyen a Szent Mihály öregtemplom és a kálvária az ó-temetővel, valamint a skót bencés rendházegyüttes is.

Budajenő története

A Zsámbéki-medence északkeleti peremén fekvő település nevének első írásos megemlítése a 13. századból ered. Igaz, akkoriban még Jenőnek hívták. A falu területén előkerült régészeti leletek azonban arra utalnak, hogy még ennél is régebbre nyúlik vissza a település története. A török hódoltság pusztítása ezt a területet se kímélte. Buda eleste után a térség török kézre került és teljesen elnéptelenedett. Ekkoriban Pusztajenő néven említették a területet. A török kiűzése után először skót bencések kezdtek itt letelepítéseket. Az új lakók Németország szász és frank területeiről, valamint a Fekete-erdő vidékéről érkeztek. A XX. század elején tartott népszámláláskor továbbra is a német származású lakosság volt a meghatározó a településen, az akkori 1014 lakosból mindössze 25 fő vallotta magát magyarnak. A második világháborút követően Budajenőt is érintettek a kitelepítések, 1946-ban a község 187 német családjából 172-nek kellett elhagynia a települést. Budajenő 2013-tól tartozik a Budakeszi járáshoz.

A Szent Mihály öregtemplom és a kálvária

Az Öregtemplom a XIV. században épült, feltevések szerint egy korábbi félköríves templom romjaira. Az épületet hivatalos iratban először 1378-ban említették, Szent Mihály templomként. A kápolna egyszerűsége ellenére is megkapó. Nyugatra néző főhomlokzata oromzatos, a keleti homlokzatot a szentélyfal és a sekrestye keleti fala alkotja. A kápolna az egykori település központi részén állhatott, a közelében lehetett valaha a kegyúr kúriája.

A templom belső részében, a sekrestye ajtaja felett, durván mintázott, román stílusjegyeket mutató kőfaragvány látható.  Szakértők szerint a XII-XIII. században készülhetett, valószínűleg az előző templomot díszítette. Két ülő alakot ábrázol, akik egy, feltehetően templomot jelképező tárgyat tartanak a kezükben.

Az Öregtemplomhoz vezető keresztutat a stációkkal P. Jakab Miksa építette a XVII. században. A keresztút érdekessége, hogy nem 7, hanem 6 kettős fülkés stációból áll, feltételezhető, hogy a 7. kettős stáció maga a kápolna. Az ó-temető a kálvária közelében lévő régi, szabálytalan négyszög alakú síremlék együttes, mely a XVIII-XIX. század folyamán alakulhatott ki.

Skót bencés rendházegyüttes

A skót bencések VIII. Henrik, angol uralkodó döntése nyomán kerültek Európába. Az anglikán egyház feje ugyanis elűzte Nagy-Britanniából a katolikus szerzeteseket. A bencések egy csoportja ezt követően Bécsben telepedett le és megalapították a Boldogságos Szűz Máriáról elnevezett monostort. Az osztrák fővárosból a török kiűzése után kerültek Magyarországra.  A XVII. század második felében kezdeményezte a magyar országgyűlés, hogy a török hódoltság alatt világi tulajdonba került monostorok – pénz megfizetése ellenében – kerüljenek vissza a rendhez. Mivel a főapát nem tudott minden érintett monostorért fizetni, ezért azok közül néhányat nyugati bencés közösségeknek ajánlották fel. Így kerültek a skót bencések a Budajenővel szomszédos Telkibe a XVIII. század elején. Néhány évvel később a szerzetesek áttették székhelyüket Telkiből Budajenőre, ahol neki is fogtak a török hódoltság miatt elnéptelenedett falu benépesítésének. Ekkor érkeztek a német telepesek Jenőre. A bencések a XVIII. század közepén fel is építették első rendházukat a településen, amelyet később emeletes, klasszicista stílusú, kastélyforma épületté alakítottak át. A kapubejárat két oldalán gazdasági épületek kaptak helyet, a rendház háta mögött, a domboldalon pedig könyvtárat alakítottak ki. A kert igazi díszpark volt. A földszinten volt az apát lakosztálya és külön ebédlője, valamint a konyha és a szerzetesek étkezőhelyisége. Az emeleten egy dísztermet és sok apró szobát alakítottak ki.

A XIX. századtól kezdve világi célokat szolgál az épület. 1939-ben a Szent István Fiúotthon költözött a kastély falai közé, 1944 márciusában pedig a német hadsereg vette uralmába az egykori rendházat. Az épületegyüttesben jelenleg a község oktatási és igazgatási központja van. A világháborús sérülések, rongálások helyreállítása megkezdődött az évek során, de még akad olyan helyiség, amit nem sikerült teljesen megújítani.

forrás: pestmegye.hu, budajeno.hu, falusiturizmus.hu, budajeno-plebania.hu