Pest megyei legendák

Több olyan helyszín, épület és természeti kincs is található a megyében, melynek történetét különleges legendák övezik. És ha már misztikumról van szó, az emberekben óhatatlanul feléled a felfedezés, megismerés vágya. Összegyűjtöttünk néhány különleges, legendás helyszínt Pest megyében, érdemes ezeknek utána járni!

A nagymarosi Remete-barlang legendája

A helyhez kapcsolódó különleges történet a XIX. században alakult ki, és egy szerzeteshez köthető. A legenda szerint ennek a szerzetesnek volt egy látomása: szélfúvásra lett figyelmes, majd, amikor jobban odafigyelt angyalok hárfázását kezdte hallani. A látomása után visszavonult a Szent Mihály-hegyi barlangba, és ha a falusiak felkeresték tanácskérés végett, akkor is itt fogadta őket. A szerzetesnek állítólag volt egy szamara, ami annyira okos állat volt, hogy naponta lement a Dunához a hátára kötött vödrökkel, beállt a vízbe olyan mélyre, hogy a vödrök megteljenek vízzel, majd a falun keresztül visszament velük a barlangba. A falusiak gyakran a szerzetesnek szánt ajándékokat is ráaggatták a szamáron lévő vödrökre.

A Násznép-barlang története

A Duna-Ipoly Nemzeti Parkban található Naszály-hegy egyik legnépszerűbb barlangjához két izgalmas legenda is kapcsolódik. A történetek hátterében régészeti kutatások és eredményeik állnak. Ezek során ugyanis edényeket és edénytöredéket találtak a helyszínen. Ebből a régészek arra következtettek, hogy egykor nagy lakomát tarthattak a barlangban, ennek a maradványait találhatták meg a feltárások során.

Az első történet szerint egy közeli vár urának a lánya végzetesen beleszeretett egy jobbágy fiába, akivel titokban össze is házasodtak. Éppen hazafelé tartottak a titkos esküvőről, amikor a lány apja mérgében üldözni kezdte a násznépet. A vendégek ijedtükben bemenekültek egy barlangba és ott várták meg, hogy az apa dühe lecsillapodjon.

A másik legenda szerint török csapatok elől menekülve egy esküvői násznép a közeli barlangba talált menedéket. Végül a sziklába bemélyedő helyiségben tartották meg az esküvőt és a lakodalmat is.

 

Különleges „vendég” járt a visegrádi Salamon-toronyban

A visegrádi kettős várrendszert a tatárjárás után építtette IV. Béla felesége, Lascaris Mária. Az Alsó-várat a Fellegvárral völgyzárófal kötötte össze, amely egészen a Duna-parti őrtoronyig nyúlt. A várat később bővítették. Az építmény több különleges eseményről is híres. Többek között 1335-ben királytalálkozó tartottak itt, de úgy tartja a történetírás, hogy a szent koronát is többször itt őrizték, 1440-ben például innen rabolta el azt Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné. Az Alsó-vár lakótornyát ma Salamon-toronynak nevezik, melynek a legenda szerint a XV. században egy híres vendége is volt. Mátyás király ide záratta be 1462-ben Vlad Tepes havasalföldi vajdát, akit kegyetlensége miatt Dracul-nak is neveztek. Később, Bram Stoker jóvoltából Drakula néven híresült el a vajda. Tepes 1474-ig raboskodott Visegrádon, majd kiszabadult és visszatért birtokaira, de alattvalói nemsokára végeztek vele.

forrás: ilovedunakanyar.hu, life.hu, mitoszokeslegendak.blogspot.hu, mapio.net,visitvisegrad.hu