Verőce, a Dunakanyar kapuja

A Vác és Szob között fekvő, Pest megyei települést történészek szerint egykoron az Árpád-házi királyok is használhatták, innen közelíthették meg börzsönyi birtokaikat. Verőce szláv eredetű neve is hasonló funkcióra utal, ugyanis kaput jelent, a másik szláv megfejtés szerint a települést a Verőce-patakról nevezték el, ami örvényes vizet jelent. A község természeti szépségekben, történelmi vonatkozású építményekben és alkotásokban gazdag – ezek közül mutatunk be most néhányat.

Történelmi múlt

Számos lelet és történelmi forrás is bizonyítja, hogy a rómaiak és a honfoglaló magyarok is éltek ezen a vidéken. A török megszállás egyik nagy ütközete is itt játszódott le. Miksa főherceg csapatai 1597-ben Verőcén győzték le Mohamed basa török hadait. A hagyomány szerint maga Mátyás király is járt erre. A reneszánsz uralkodó állítólag egy fát is ültetett a falu határában. Az öt évszázados tölgy a mai napig látható az Express tábor területén.

Római őrtorony maradványai

A településtől mintegy 1,5 km-re, a Dunamező-dűlőben találhatók az egykori római őrtorony feltárt és konzervált alapfalának maradványai. Az ókori épületet a IV. században emeltette Valentinianus császár (361-375), de ugyanennek a századnak a végén a barbárok el is pusztították. A verőcei őrtornyot hajdan pontonhíd kötötte össze a szemközti, szentendrei-szigeti őrtoronnyal. Ez volt a Római Birodalom keleti határvédelmi rendszerének, az úgynevezett limesnek az egyik előretolt védelmi egysége.

A Hét Vezér harangja

Verőce határában, közvetlenül a Duna-partján áll hét monumentális harangláb, amelyek a honfoglaló hét vezérnek állítanak emléket. A műalkotást Makovecz Imre és csapata készítette 2000-ben, és először Budapesten a Hősök terén mutatták be. Verőce eredetileg csak kölcsön kapta őket, hogy a falu Vác felőli határát díszítsék, de végül itt maradtak. Ha erre jártok, érdemes itt megállni, ugyanis a hét minden napján más és más dallam csendül fel Tolcsvay Béla zenéivel, amit reggel, délben és este is meghallgathattok. 

Géza fejedelem lovas szobra

Verőcén számtalan köztéri alkotás, szobor található, ezek közül is kiemelkedik Géza fejedelem lovas szobra. Első ízben 2000 augusztusában, az államalapítás 1000. évfordulóján adták át, azonban ez négy évre rá egy autóbalesetben összedőlt, az újra állításra pedig csak két évvel később kerülhetett sor. Mind az első, mind a második alkotás Tóth Dávid szobrászművész keze művét dicséri, létrejöttüket közadakozás is segítette.

Nagy Lajos király tér

A 2000-es évek közepén jött létre Verőcén a Nagy Lajos király tér, amely mára a település egyik központja lett. Nevét azért kapta az Anjou-házi nagy uralkodóról, mert a hagyomány szerint a király Verőcén építtetett nyaralót a lányának, a későbbi Szent Hedvignek. A tér közepén egy, a honfoglalás kori tarsolylemezekről jól ismert palmetta motívum formájú szökőkút található. A hely Duna felőli sarkában pedig megcsodálhatjuk a 2016-ban átadott Ybl Miklós szobrot. A szökőkút és a szobor is Tóth Dávid szobrászművész alkotása.

Ybl Miklós támfal

A különleges Duna-parti támfal a település legemblematikusabb ismertetőjegye. A verőcei vízpartbeépítés Ybl Miklós nevéhez fűződik, aki a szájhagyomány szerint 1889-ben házat tervezett egyik barátja részére a mai Árpád út 58-as szám alatti telekre. Az épületet a Dunától támfallal zárta el, a hátsó kertet pedig terasszá alakította. A stílusos és egyben praktikus ötletet a Duna-parti háztulajdonosok is átvették, és sorra épültek a hasonló jellegű támfalak, mígnem az építmény elnyerte a mai, közel 800 méter hosszú alakját. Összetételében azonban nem teljesen egységes, hiszen ki-ki olyan anyagból építette a támfalat, amit hozni, szerezni tudott. Ebből fakad az a különbség is, amely az egyes szakaszok közt fellelhető. Az alkotás ennek ellenére merőben egyedi és páratlan, a Duna egész szakaszát tekintve.

Források: ilovedunakanyar.hu, veroce.hu