Évforduló

Nem régiben volt az első magyar orvosnő halálának 100-ik évfordulója. A Pest megyéhez is kötődő Hugonnai Vilma 1922. március 22-én hunyt el.  Férjével rövid ideig a megyében található Vasadon éltek, majd Pándra költöztek, ahol Vilma sokszor töltötte napjait magányosan. Unalmát enyhítendő szépirodalom helyett orvosi könyveket tanulmányozott, és gyógyította a körülötte élőket. Egy újsághirdetésből tudta meg, hogy a zürichi egyetem orvosi fakultásán nőket is képeznek, s külföldieket is felvesznek. Rögvest be is adta jelentkezését, tanulmányainak költségét ékszerei eladásából teremtette elő. Diplomáját egy ideig Magyarországon nem ismerték el.  1895-ben azonban rendelet jelent meg arról, hogy nők is jelentkezhetnek egyetemi képzésre, ekkor férje biztatására ismét diplomája elismeréséért folyamodott. Néhány vizsgát követően 1897. május 14-én, ötvenévesen őt avatták az első magyar női orvossá.

Fiatal évek

Hugonnay[1] Vilma Nagytétényben született 1847. szeptember 30-án egy grófi család ötödik gyermekeként. Fiatalként házitanító oktatta, majd egy leánynevelő iskolába került, 18 évesen pedig férjhez ment a nála húsz évvel idősebb Szilassy György földbirtokoshoz. Rövid ideig a Pest megyei Vasadon éltek, majd Pándra költöztek, ahol az ifjú feleség sokszor töltötte napjait magányosan. Unalmát enyhítendő szépirodalom helyett orvosi könyveket tanulmányozott, és gyógyította a körülötte élőket. Egy újsághirdetésből tudta meg, hogy a zürichi egyetem orvosi fakultásán nőket is képeznek, s külföldieket is felvesznek. Rögvest be is adta jelentkezését, tanulmányainak költségét ékszerei eladásából teremtette elő.

Egyetemi és „pályakezdő” évek

Svájcban szűkös körülmények közt élt. Diplomáját 1879-ben szerezte meg, a gyakorlatok során az ügyes sebésznek bizonyuló asszonynak még állást is ajánlottak. Ő mégis hazatért, mert itthon akart gyógyítani. Diplomáját azonban a magyar jogszabályokra hivatkozva nem fogadták el, így csak szülésznőként tevékenykedhetett. Otthonában nyitott rendelőt és okleveles bábként tevékenykedett.

Házassága megromlott, válása után másodszor is férjhez ment, házastársa kérésére felhagyott a szülésznői gyakorlattal. Ezt követően az írás felé fordult, nemcsak orvosi témájú publikációi jelentek meg, hanem a nők egyenjogúságának témájában is írt. Ismeretterjesztő előadásokat tartott, egyik alapítója volt az Országos Nőképző Egyesületnek, ahol ingyen oktatott egészségtant, gyermekgondozást, betegápolást, egy ideig az ő vezetése alatt működött a magyar bábák egyesülete.

Első női orvos Magyarországon

1895-ben rendelet jelent meg hazánkban, ami alapján immáron nők is jelentkezhettek egyetemi képzésre. Hugonnai Vilma férje biztatására ismét diplomája elismeréséért folyamodott. Néhány vizsgát követően 1897. május 14-én, ötvenévesen őt avatták az első magyar női orvossá. Most már élhetett hivatásának, elsősorban nőket és szegényeket gyógyított, sokaktól honoráriumot sem fogadott el. Amikor kitört az első világháború, hatvanhét évesen elvégzett egy hadisebészeti tanfolyamot, részt vett a sebesültek ellátásában, és orvosnőket szervezett a vöröskeresztes hadikórházakban.

Példakép

Hugonnai Vilma 1922. március 25-én halt meg Budapesten szívszélhűdés következtében, hamvait a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban helyezték el. Halálakor már több száz orvosnő gyógyított Magyarországon. Nevét Budapesten, Józsefvárosban a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika előtti tér és emléktábla, Nagytétényben iskola őrzi. A Magyar Nemzeti Bank emlékérmet tervez kibocsátani Hugonnai Vilma alakjával az idei évforduló alkalmából.

 

forrás: MTI, kepmas.hu, femina.hu

 

 

[1] Nevében az Y-t később i-re cserélte